A gyerekek iskoláztatása a zsidók körében mindig fontos
kulturális (a vallás tanításaiból eredő) kötelezettségnek számított. Egy
- a zsidók körében elismert - zsidó család iskolába
küldte a gyerekeit, legalábbis annyit biztosan megtett, hogy a
fiúgyermek megtanuljon rendesen írni, olvasni. A XX század előtt nem
volt jellemző, hogy a lányokat is taníttassák, de a dualizmus idején
bekövetkező zsidó polgári asszimilálódás átalakította az iskoláztatási
szokásokat. Mivel a tablón található képek és történetek olyan
interjúalanyoktól származnak, akik a két világháború közti korszak
szülöttei, az iskoláról való emlékeik is ebből a korszakból valóak.
Ebben az időszakban (1918-1939) a polgári rétegekhez tartozó magyar zsidó családokban az volt a szokás, hogy a gyerekek nem csak a hagyományos zsidó iskolák, a Héderek
és Talmud Tórák képzéseiben, hanem egyszerre a magyar állami
iskolarendszer képzésében is részt vettek. Később, a '20-as évektől
kezdve a az utóbbi iskolarendszerben
való részvétel vált általánossá.
Azt gondoljuk elsőre, hogy a Horthy-korszak antiszemitizmusa eljutott ezen intézmények falai közé, így
keserítve, nehezítve a magyar zsidó diákok sorsát. De nem feltétlenül
ezt látjuk a képeken és nem feltétlenül ez derül ki a történetek
alapján. A helyzet ennél jóval árnyaltabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése