Dualizmus

Tiszaeszlári vérvád (1882-83)

A tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter elrablásával és rituális meggyilkolásával gyanúsították meg, s indítottak pert. A gyanú tovább erősítette az antiszemita indulatokat, ez gyakran erőszakhoz vezetett, annak ellenére, hogy a zsidó közösséget a bíróság tisztázta a vádak alól.

Cionizmus

A budapesti születésű Herzl Tivadar által alapított zsidó nacionalista mozgalom, melynek keretében a cionisták a világban szétszórva élő zsidóság összegyűjtésével önálló államot kívántak létrehozni a történelmi Izrael területén, ahonnan annak idején elűzték őket. Herzl Tivadart a cionista kongresszus elnökévé választották 1897-ben. Hozzá kell tenni azonban, hogy a magyar zsidók nagy része nem támogatta a cionizmust, mert a Monarchiát tekintette hazájának.

Herzl Tivadar

Budapest létrejötte (1873)

A kiegyezés után az ország egésze gyorsan fejlődött, a társadalom polgárosodott, jelentős iparosodás indult, így 1873-ban időszerűvé vált Buda, Pest és Óbuda egyesítése, melyet már az 1872-es országgyűlésen megszavaztak, s november 17-én az új testület át is vette az egyesített főváros irányítását. Budapest rövid időn belül világvárossá nőtte ki magát, lakosainak száma az első világháború idejére túllépte az 1 milliót.

A zsidó vallás irányzatai

Az európai zsidóságnak a 19. század végére három fő irányzata alakult ki. Az ortodoxok a vallási szabályok lehető legszigorúbb betartására törekedtek. Például szigorúan kóserül étkeztek, és az öltözködési szokásaikban is hívek maradtak a hagyományhoz. A férfiak pajeszt, szakállat, kalapot hordtak, általában fekete kabáttal. A nők számara a legfontosabb szabály, hogy kerüljék a hivalkodó öltözéket, például a mély kivágású ruhát. Gyakran parókát is viseltek, hogy ne hagyják fedetlenül a fejüket. Ezzel szemben a neológok modernizálták, újragondolták a vallási szabályokat, és számosat elhagytak. Nem öltöztek hagyományos ruhába, nem vezettek kóser háztartást, és a szombatot sem tartották. Öltözködésükben, nyelvükben, szokásaikban hasonultak a környezetükhöz. E két irányzat között fél úton van a status quo. Ennek az irányzatnak a követői szintén nem hagyományosan öltozködtek, nem hordtak pajeszt és fejfedőt sem mindig, de az egyéb szokásokat illetően ők is próbáltak ragaszkodni őseik hagyományaihoz, ha nem is olyan szigorúan, mint az ortodoxok. Egy zsinagógáról könnyen meg lehet állapítani, hoby ortodox vagy neológ abból, hogy van-e orgona, (ha nincs, akkor ortodox vagy status quo) illetve abból, hogy a tóraolvasó asztal (bima) elöl a Frigyszekrénynél van, vagy középen (ha középen, akkor ortodox vagy status quo) A Dohány utcai zsinagóga neológ, a Kazinczy utcai ortodox, a Rumbach Sebestyén utcai pedig status quo zsinagóga volt.

Az őszirózsás forradalom során a frontról hazatérő katonák a sapkájukról letépték a címert és a helyére őszirózsát tettek.